Várdomb 1990-ben a rendszerváltás után lett ismételten önálló település.

1949-ben épült ki a községben a villanyvezeték. Ugyanebben az évben államosították az uradalmat és megalakult az újbereki Állami Gazdaság. 1991-től, a rendszerváltástól kezdődően a kárpótlási törvény alapján megkezdődött a mezőgazdaság privatizációja. Ez Várdombon is néhány családnak önálló lehetőséget jelentett, mezőgazdasággal a föld megművelésével találtak megélhetést. Várdombra nem a mezőgazdasági jelleg a domináló, ez a közeli megyeszékhely vonzáskörzetének tudható be. Sokan találtak ott munkát. A munkanélküliség nem olyan magas százalékú a településen, hogy hátrányos helyzetű besorolást kapjon a település, ez azonban igen hátrányosan érinti a települést azon településekkel szemben, akik a munkanélküliségi ráta miatt bekerültek a hátrányos helyzetű települések nyilvántartásába. Ez a pályázatoknál hátrányos szempontot jelent.

1962-ben vízvezetékrendszer épült ki a faluban, a vízmű az önkormányzat tulajdonában van. 1964-ben elkészült a kultúrház. 1977-78-ban az orvosi rendelő, orvoslakással. 1978-79-től sok családi otthon épült Várdombon, a község északi részén négy új utca alakult ki. Az 1990-es évek eleje óta a falu déli részén is új utcát nyitottak. Várdombon a Képviselő testület 8 fővel működik és gazdája a településnek.

1990-ben megkezdődött a községben a földgázvezeték-hálózat kiépítése. 1995. áprilisában a várdombi lakások zömében megszólalt a telefon. 1995-re az utóbbi évtizedekben létrejött utcák mindegyikében szilárd burkolatú út épült. Megoldottnak tekinthető a kommunális szilárd és folyékony hulladék kezelése is, gyűjtése. A falu lakosai 2004-től nézhetik a kábel televízió adásait. A szennyvízhálózat kiépítése most van folyamatban. A falu jelenlegi hossza kb. 2km, területe 955 ha. a lakóházak száma 420, lakosok száma 1288.